A dadaista versek az irodalom művészi megnyilvánulásai, amelyeket a XNUMX. század elején létrejött "dadaizmus" elnevezésű mozgalom adott, köszönhetően az egyik elődjének, Hugo Ballnak, Tristan Tzarával együtt.
Ezeket a verseket a mozgást irányító oszlopok, vagyis azok az elemek jellemzik, amelyek mások kifejezéséből jellemzik; amelyek között megtaláljuk többek között a pozitivizmust, a burzsoázia művészeinek "gúnyolódását". Másrészt a művészek hajlamosak olyan képeket is használni, amelyek bár úgy tűnik, hogy nincs értelme, a valóságban azonban összességében teljesítik azt a célt, hogy kifejezzék azt, amit a költő el akar közvetíteni.
A dadaizmus legjobb versei
A dadaizmusnak sok költője van, mint pl Szereplők: Hugo Ball, Tristan Tzara, André Breton, Jean Arp, Francis Picabia, Louis Aragon, Kurt Schwitters, Philippe Soupaulttöbbek között. Akik csodálatos verseket írtak ebben az időben, ismertséget szereznek, és ma is népszerűek a mozgalom kedvelői számára; amellett, hogy az ókor művészi megnyilvánulásainak tanulmányozási tárgya volt.
1. Hugo Ball „A nap”
Egy gyermek szekere mozog a szemhéjam között.
A szemhéjam között van egy uszkáros férfi.
A fák egy csoportja kígyócsomóvá változik és sziszeg az égen.
Egy kő tart beszédet. Fák zöld tűzben. Úszó szigetek.
A kagyló és a hal fejének remegése és csilingelése, mint a tenger fenekén.A lábaim a láthatárig nyúlnak. Nyikorog egy úszó
Messze. A csizmám tornyokként tornyosul a láthatáron
Egy süllyedő városé. Én vagyok az óriási Góliát. Megemésztem a kecskesajtot.
Mamutborjú vagyok. Zöld fűszülők szimatolnak.
A fű szablyákat, hidakat és zöld szivárványokat terít a hasamon.Fülem óriási rózsaszín kagyló, tágra nyílt. A testem megdagad
A bent bebörtönzött zajokkal.
Hallom a blesszeket
A hatalmas Pan közül a nap vörös zenéjét hallgatom. Fent marad
Bal oldalon. Vermilion könnyeik a világ éjszakája felé hullanak.
Amikor leszáll, összetöri a várost és a templomtornyokat
És az összes kert tele krókuszokkal és jácintokkal, és ilyen hang lesz
arra a hülyeségre, amelyet a gyermekek trombitája robbant.De a levegőben rengeteg lila, sárgája sárga
és palackzöld. Hintázás, amelyet egy narancssárga ököl hosszú szálakkal megragad,
és egy madárnyakú ének, amely az ágakon dübörög.
Gyermekzászlók nagyon gyönge állványzata.Holnap a napot egy hatalmas kerekű járműre terhelik
És a Caspari művészeti galériába hajtott. Fekete bika feje
Domborodó tarkóval, lapos orral és széles járással ötvenet fog cipelni
Pezsgő fehér szamár, húzza a szekeret a piramisok építésében.
Sok vérszín ország fog tolongani.
Dadusok és nedves ápolónők,
Beteg liftekben, daru gólyalábon, két San Vito táncos.
Egy férfi selyem csokornyakkendővel és piros illatvédővel.Nem tudom megtartani magam: tele vagyok boldogsággal. Ablakkeretek
Felrobbantak. Tegyen fel egy bébiszittert egy ablakból a köldökig.
Nem tudok magamon segíteni: a kupolák tele vannak szervszivárgásokkal. Azt akarom
hozzon létre egy új napot. Össze akarom ütni a kettőt egymással
mely cintányérok és elérik hölgyem kezét. El fogunk halni
Lila priccsben egyetlen sárga városunk tetején
mint a selyempapír-képernyők a hóviharban.
2. Tristan Tzara „Vadvíz”
a szem éhes fogai
kormos selyem
nyitott az esőre
egész évben
meztelen vizet
elsötétíti az izzadságot az éj homlokától
a szem háromszögbe van zárva
a háromszög egy másik háromszöget támogatszem csökkentett sebességgel
rágja az alvás töredékeit
rágja az alvással terhelt napfogakata rendezett zaj a ragyogás peremén
egy angyal
ez zárként szolgál a dal biztonságához
egy pipa, amelyet a dohányzórészben füstölnek
húsában a sikolyok átszűrődnek az idegeken
amelyek vezetik az esőt és annak rajzait
a nők nyakláncként viselik
és felébreszti a csillagászok örömétMindenki egy sor tengeri redőért veszi
bársonyos a hőtől és az álmatlanságtól, amely színezia szeme csak az enyémre nyílik
rajtam kívül nincs senki, aki fél, ha ránéz
és tiszteletteljes szenvedés állapotában hagy
ott, ahol a hasa és a hajlíthatatlan lábak izmai vannak
állati sós leheletben találhatók
Szerényen eltolom a felhő képződményeket és céljukat
feltáratlan hús, amely kiégeti és lágyítja a legfinomabb vizeket.
3. Philippe Soupault “Éjszaka felé”
Késő van
az árnyékban és a szélben
kiáltás támad az éjszakával
Nem várok senkit
senkinek
nem is emlék
Az óra már rég elmúlt
de ez a kiáltás, amelyet a szél hordoz
és nyomulj előre
olyan helyről származik, amely túl van
az álom fölött
Nem várok senkit
de itt az éjszaka
koronázta a tűz
az összes halott szeme elől
csendes
És minden, aminek el kellett tűnnie
minden elveszett
újra meg kell találnia
az álom fölött
az éjszaka felé.
4. André Breton „Szalma sziluettje”
Adj néhány fulladó ékszert
Két fészek
Lófarok és manöken fej
Bocsásson meg később
Nincs időm lélegezni
Varázslat vagyok
A napelemes építkezés itt tartott
Most már csak hagynom kell, hogy megöljenek
Rendelje meg az asztalt
Gyorsan az összeszorított ököllel a fejem felett, amely elkezd csengeni
Egy pohár, ahol sárga szem van nyitva
Az érzés is megnyílik
De a hercegnők a tiszta levegőbe kapaszkodnak
Büszkeségre van szükségem
És néhány ízetlen csepp
A penészes virágcserép újramelegítésére
A lépcső lábánál
Isteni gondolat a kék ég csillagképes négyzetén
A fürdőzők kifejezése a farkas halála
Vigyél el barátomra
Tűz és görény barátja
Mélyen rád néz
Kisimítsa bánatát
A rózsafa lapátom a haját énekli
Tapintható hang szolgálja a strandot
Fekete a tintahal dühétől
És piros a jel
5. „Húsból és vérből”, Jean Arp
Hús és vér ingája
ábécét játszani.
A felhők a fiókokban lélegeznek.
Létra megy fel egy létrán
kézen fogva és hátul hordva
a létrás nőnek.A tér észrevehető.
Már nem alszik, mint a tej.
Hinták a nyelven
jámbor emlék.
A hely jól meg van mosva.
A kereszt mezítelensége
egy könny leírása
egy csepp vér leírása
hús-vér barlangban.Századunk zajos síkjában
elveszett húr
mesélni kezd nekünk
ez táncra késztette
húsból és vérből álló piramisok
csúcsain
mint a pörgő felsők.Add ide a hegyeidet,
ezernél több van.
Adok cserébe
szél és szél porcelán.
Adok neked megcsonkított fákat
lábujjhegyre tett kézzel.Adok neked egy hús-vér koronát
és egy nagy kalap tele mézzel.
Neked is adok
az egyik kertészem
hogy éjjel-nappal öntözik.
6. Louis Aragon „Misztikus Carlitos”
A lift mindig ereszkedett, amíg el nem vesztettem a lélegzetem
és a létra mindig felment
Ez a hölgy nem érti, amit mondanak
hamis
Már arról álmodtam, hogy beszélek vele a szerelemről
Oh a jegyző
olyan komikus a bajuszával és a szemöldökével
mesterséges
Sírtam, amikor meghúztam őket
Ez fura
Mit látok? Az a nemes külföldi
Uram, nem vagyok könnyű nő
A csúnya
Szerencsére mi
disznóbőr bőröndjeink vannak
üzembiztos
Is
Húsz dollár
És ezret tartalmaz
Mindig ugyanaz a rendszer
Sem mérni
sem a logika
rossz téma
7. «Funebrulicular dal» - Wieland Herfelde
-
Amennyit akartam
Ott ül a nagynéném
Mivel Ephraim lenyelte a malacka bankot
Vándorol - jaj -
Odakint és nem fizet adót.
Izzadságtól átitatott Wirt masszírozza a fenekét
Jelentkezéssel!
Safte vita rati törött sqa momofantieja,
Mit sírsz, öreg néni?
Oelisante meghalt! Oelisante meghalt!
Az egek üdvözlik a keresztre feszítéseimet, az óriási nyomorúságokat!
Még mindig tartozott nekem tizenöt és ötven euróval
8. Emmy Hennings "az üveg ellen az eső csap"
Egy virág vörösen izzik.
Hideg levegő fúj ellenem.
Ébren vagyok vagy halott?Egy világ nagyon messze van
Egy óra lassan négyet üt.
És nem tudom meddig
A karjaidba esek
Reméljük, hogy ezek Dada-versek tetszett neked, hiszen összeállítottuk a legjobbakat olvasóink és új látogatóink számára. Ha el akarja hagyni véleményét vagy egy versét erről a mozgalomról, amelyet nem helyeztünk el, akkor ezt megjegyzéssel szabadon megteheti.
Szia Szia