Manapság a diszlexia, de kevesen tudják igazán, mit jelent. Ezt olvasási diszfunkciónak nevezik, amely gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél jelentkezik, és előfordulása sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Éppen ezért bemutatjuk a következő cikket erről az állapotról, amelyben olyan pontokat dolgozunk ki, mint annak meghatározása, tipológiája, tünetei és a kezelésére használt kezelések.
Tudja meg, mi a diszlexia és mit jelent
Etimológiailag a diszlexia szó két szóból áll: disz, görög eredetű szó, amelyet nehézségként fordítanak; Y lexia, latin eredetű, ami olvasást jelent. Ezért ennek a kifejezésnek nagyon szó szerinti fordítása olvasási nehézség.
Meghatározzák, hogy a nyelv elemeinek dekódolásában és kódolásában nehézséget okoz az olvasás, az írás és még a beszéd (különösen a jelek, a levelek) szempontjából; Az ucal teljesen normális kognitív képességekkel rendelkező egyéneknél fordul elő. Ennek a nehézségnek megvan a maga oka eredete az agy diszfunkcióiban, az élet során baleset következtében született vagy megszerzettekkel.
Ezért az a személy, aki nem tud írni vagy olvasni abban a korban, amikor ezt normálisnak tartják, diszlexiásnak tekinthető; Késedelem vagy értelmi fogyatékosság, érzékszervi fogyatékosság (például hallásproblémák, látásproblémák) nélkül és helyes pedagógiai útmutatóval.
Néhány szerző, mint Harstein, Debray és Melékian, a-nak tartják tanulási zavar. Mások sajátos és differenciált tanulási problémának tekintik, mint pl Critchley, Nieto és Padget, a tünetekkel kapcsolatos zavartság miatt. Az igazság az, hogy manapság az emberek többségének nincs világos a diszlexia. A kifejezést köznyelven általában általános olvasási és tanulási rendellenességekre utalják, ami téves.
Gyakoriságát tekintve ez a nehézség az iskoláskorú gyermekek 5-10% -át érinti, amelyek körülbelül 80% -a férfi nemhez tartozik. Valójában minden négy érintett ember közül három férfi. Ezt az ókorban az oktatásuknak tulajdonított nagyobb jelentőségnek tulajdonították. A jelenlegi társadalmunkban azonban a fiúk és a lányok is akadályok nélkül járnak az iskolába. Ezért még nem ismert az a konkrét ok, amely az egyik nemnél nagyobb arányban okoz diszlexiát, mint egy másik nem.
Az, hogy a diszlexiás rendellenesség milyen módon befolyásolja az emberek életét, főként a nehézség mértékétől (ha szintje van) függ alacsony, közepes vagy súlyos). Ily módon vannak olyan emberek, akiknek enyhe fokozata lehetővé teszi számukra, hogy kitűnjön a számítás és általában a matematika terén; vagy mások hangsúlyosabb színvonalúak, de továbbra is működhetnek olyan szakmákban, mint az elektrotechnikusok, kézművesek, ötvösök, tervezők és szabók. Végül azok a nagyobb súlyosságú esetek, amelyekben ez az állapot súlygátlást jelent, és amelyek csak nagyon elemi feladatokra képezik az embereket.
Melyek a diszlexia típusai?
Számos tanulási nehézség van, a diszlexia az egyik, és különböző típusokra osztható, amelyek attól függ, hogy milyen nehézségekkel küzd a szenvedő személy.
a) Szerzett diszlexia:
A diszlexiára utal, amely abban a személyben keletkezik, aki már megtanult olvasni, egy balesetet követően, amely a agyi diszfunkció. Viszont ezeket fel lehet osztani perifériára és centrumra, amelyek azonosítása attól függ, hogy a sérülés hatása befolyásolja-e az információ érzékelését vagy feldolgozását.
Perifériás diszlexia:
- Figyelem: Patterson javasolta 1981-ben, és azokra az esetekre utal, amikor a betegek globálisan azonosíthatják a szavakat, valamint elszigetelt betűket is azonosíthatnak. Nem tudják azonban azonosítani az egyes betűket, amelyek egy szót alkotnak.
- vizuális: Ebben az esetben az egyének hibásan tévesztik a szavakat másokkal, amelyek grafikusan hasonlóak. Például a táblázat helyett misét olvasnak; többek között só helyett nap. Azonban képesek azonosítani azokat a szavakat, amelyeket képtelen elolvasni. Ezt a típusú diszlexiát Marshall 1984-ben írta le, három évvel a figyelem megjelenése után.
- Levélben: Az említett diszlexia típusok közül ezt befolyásolja a szavak hossza. A betűről betűre való típus az, amely akkor nyilvánul meg, amikor az egyénnek hangosan vagy belső módon kell felolvasnia az egyes betűket, amelyek egy bizonyos szót alkotnak.
Központi diszlexia: A páciensnek nehézségei vannak a grafikai jel és a szó jelentésének összekapcsolása; Ennek oka az útvonalak diszfunkciói, amelyek összekapcsolásuk eszközeként szolgálnak. Attól függően, hogy milyen útvonalon nehéz elvégezni ezt a korrelációt, a központi diszlexiát az alábbiakba sorolják:
- Fonológiai: A betegnél a fonológiai út károsodott, mivel képesek ismert szavakat elolvasni a vizuális úton, de nem képesek új, ismeretlen vagy kitalált szavakat olvasni. A fonológiai diszlexiában szenvedő személy például a farkas helyett a lopót olvashatja.
- Felszínes: Különösen a szabálytalan szavak - általában más nyelvekből kölcsönzött szavak - helytelen olvasásával nyilvánul meg, amelyek nagyon hasonló írással és kiejtéssel rendelkeznek az érintett nyelven; például "csarnok". A vizuális út három pontjának károsodásához kapcsolódik: a vizuális lexikonhoz, a szemantikai rendszerhez és a fonológiai lexikonhoz.
- Szemantika: A beteg képes a szavak elolvasására a vizuális lexikonon és a fonológiai lexikonon keresztül, azonban nem fogja megtalálni azok jelentését. Az ilyen típusú diszlexiában a vizuális lexikon és a szemantikai rendszer kapcsolatában diszfunkció lép fel, amely megakadályozza a teljes üzenet kibontását.
- Mély: Ez a diszlexia egyik legsúlyosabb típusa, amint a neve is jelzi, mivel az egyénnek nehézségei vannak mind az álszavak vagy szabálytalan szavak olvasásával, mind azok jelentésének megtalálásával. A mély diszlexiában szenvedő beteg a vizuális út károsodásának tüneteit, valamint a hangtani károsodás tüneteit mutatja be. Így képesek lesznek olvasni "asztalt", ahol a "szék" felirat szerepel.
b) Evolúciós diszlexia:
Diszlexia kialakulásának is nevezik, az a diszfunkció, amely az egyénben keletkezik, miközben olvasni tanul, és ezután is folytatódik. A tünetek ebben az esetben nagyon hasonlítanak azokhoz, akiket a szerzett típus szenved, de ebben az esetben nem agyi sérülések okozzák.
Tünetek
Miután a különböző típusú diszlexia ki van téve, képet kaphat az ezzel a rendellenességgel kapcsolatos jelekről. Ebben a szakaszban azonban bemutatjuk a diszlexia tüneteinek általános bontását azoknál az egyéneknél, akik ezt bemutatják, és amelyeket viszont a diagnózisára használnak:
- Bemutatják a lassú olvasás, összehasonlítva az azonos szintű gyermekekkel. Ez a diszlexiások jellemző jellemzője, és nagyon gyakori, amikor a gyermek hosszú mondatokat és szövegeket kezd olvasni.
- Rendszeresen elveszítik egy bizonyos szöveg sorainak sorrendjét, sőt, hogy irányítsák magukat, egyik ujjukkal rámutatnak arra a vonalra, amelyen vannak.
- Megfordítják a szavakat alkotó betűket. Így összetéveszthetik a "b" szót a "p" vagy "q" betűvel.
- A szövegek olvasása közben szavakat találnak ki az eredetihez hasonló grafikus jelekkel. Lehet, hogy nem egyeztethető össze az olvasás kontextusával.
- Sporadikusan írhatnak a tükör előtt.
- Nehézségeket okoznak a szavak írásában, ami előtt sok kétség merül fel, és általában megváltoztatják a betűk sorrendjét.
- Nagy nehezen olvasnak cikkeket, elöljárókat és kötőszavakat (úgynevezett függvényszavakat), mivel nincs olyan jelentésük, amelyhez kapcsolódni tudnának.
- Jelentős nehézségeket okoznak egy új nyelv elsajátításában.
- Nehézségeik vannak a többtagú szavak kiejtésével.
- Nehéz megtanulniuk a szorzótáblákat.
A diszlexia okai
Annak ellenére, hogy a XNUMX. század közepe óta vizsgált rendellenességről van szó, a diszlexia okai ma még ismeretlenek. Általánosságban leírtuk, hogy a diszlexia eredete szerint evolúciós és szerzett. Utóbbiak okai egyértelműek. bár a tünetekkel kapcsolatban vannak olyan tényezők, amelyeket egyes elméletek tárgyalnak, és amelyek inkább az evolúciós természet eredetét próbálják megmagyarázni. A legtöbb elfogadott hipotézist az alábbiakban ismertetjük:
- Genetikai okok: Ez az egyik legvitatottabb ok. Egyes tudósok ennek a diszfunkciónak a kialakulását a 15. és 6. kromoszómának tulajdonítják, ami az olvasási diszfunkció különböző formáinak kialakulásához kapcsolódik. Ennek alátámasztására azonban nem álltak rendelkezésre szilárd bizonyítékok.
- Neurológiai okok: Ezzel a ponttal kapcsolatban veleszületett neurológiai jellegű anomáliák, veleszületett funkcionális rendellenességek kerültek említésre, de az igazság az, hogy mint a diszlexia okainak genetikai elméleteiben, nincs elegendő bizonyíték annak biztosítására, hogy neurológiai eredetű legyen.
- Hormonális okok: Egyes szerzők a férfihormonok jelenlétével társítják, ami megmagyarázná a rendellenesség magasabb előfordulási gyakoriságát a férfiaknál.
- Szenzoros okok: Ezeket a szerzett diszlexia típusaiban írták le. A szenzoros okok lehetnek vizuális, auditív és fonológiai okok. Az első a vizuális feldolgozás nehézségei miatt következik be. Ennek oka lehet az észlelés torzulása, a rendellenes szemmozgások, amelyek megnehezíthetik a betűk sorrendjének követését olvasás közben. Az auditívak, amelyekben a rendellenesség eredete nehezen hallható. Végül a fonológiai okok, amelyeknek nehézségeket tulajdonítanak a nyelvet alkotó fonémák szegmentálására.
- Pszichológiai okok: Elég érdekes az az elmélet, amely a diszlexia okait a pszichológiai szempontnak tulajdonítja. Egyes szerzők a rendellenességet a hangok és a nyelvi jelek kapcsolatának hiányával társítják. Mások affektív problémákhoz vagy környezeti tényezőkhöz kapcsolják, amelyek befolyásolják a gyermek motivációját és tanulási képességét. Végül a behaviorizmus egyes követői azt állítják, hogy ez egy megszerzett rossz szokás, ezért kezelésük a viselkedés megszüntetésére törekszik.
- Pedagógiai okok: Helytelen, kegyetlen vagy rosszul alkalmazott pedagógiai gyakorlatokkal kapcsolatos. Ez az elmélet azonban szintén vitatott, mivel ugyanezen technikák alkalmazásával egyes gyermekeknél diszlexia alakul ki, másoknál nem.
Hatékony kezelés
A diszlexia kezelésének tartalmaznia kell a szenvedő teljes életciklusát. Így korai életkorában történő felismerése során technikákra lesz szükség az olvasási nehézségek megoldására. Ezen a ponton megemlítik vezetett olvasási programok; amelyek közül az egyik leghíresebb orton gillingham (OG), ismertebb nevén multiszenzoros és strukturált nyelvoktatás (MSLE). Ezt tartják a diszlexiás gyermekek tanításának leghatékonyabb eszközének.
- Az MSLE program minden érzéket felhasználva megtanítja a gyerekeket olvasásra. Például a hallgatók megtanulhatnak egy bizonyos levelet úgy, hogy megnézik, kiejtik, különféle anyagokkal úgy írják meg, hogy érezzék vagy érezzék is.
- Ezenkívül meg kell bízni a gyermeket a térség szakosodott szakembereivel; a szavak felismerésének elősegítése érdekében különítse el a hangokat ugyanazoktól, és keverje össze például újakat. Ezt nevezik létrehozásnak hangtani tudatosság. Így megtanulják kiejteni azokat a szavakat is, amelyeket nem ismernek (dekódolás).
- Javasoljuk, hogy az osztályteremben lehetőleg kis csoportokban tanítsák a gyerekeket. Ugyanígy végezzen olyan tevékenységeket is, amelyek lehetővé teszik egy vagy két fonéma manipulálását, nem egyszerre többet, mint általában.
- Egyesek a diszlexia eredetétől függően olyan szemgyakorlatokat javasolnak, amelyek stimulálják és javítják az egyén vizuális érzékelését, bár ez a módszer jelenleg erősen megkérdőjelezhető.
Egyetemi hallgatók esetében a diszlexia kezelését irányítják segítségül, mivel ezen a ponton összetettebb ezt a problémát megtámadni. Az egyetemi hallgatóknak ugyanúgy kell jelentkezniük olvasási gyakorlatok, amelyek segítenek megragadni az információkat. Ez azonban krónikus rendellenesség, így ugyanúgy sokkal több időre lesz szükségük a tanuláshoz és a feladataik elvégzéséhez.
Ma a technológiai fejlődés jelentősen megkönnyítheti a diszlexiások életét, különösen a hallgatói stádiumban. Több éve vannak olyan felvevők, amelyeket az órán használhat, hogy időnként helyettesítse az olvasást; helyesírás-ellenőrző laptopok, hangon rögzített könyvek, oktatóanyagok és speciális szolgáltatások, amelyeket az oktatási intézmények kínálnak ezekre a konkrét esetekre.
Összegzésként elmondhatom, hogy ha minden ismert a közös problémáról, arra kérjük Önt, hogy a megjegyzés rovatában hagyja meg a témával kapcsolatos véleményét vagy tapasztalatait. A cikket megoszthatja közösségi hálózataiban is, hogy nyilvánosságra hozza ezt a problémát, amely ma oly sok gyermeket és hétköznapi embert érint.
Nagyon jó és érdekes cikk, nagyon hasznos volt számomra. Köszönöm.
kiváló információ, nagyon hasznos volt számomra. Köszönöm
Kiváló közreműködés!
Szeretném tudni a szerző nevét
Üdvözlet
Jó cikk, sokat segített… Köszönöm
Üdvözlet!