Mik a kémiai változások? Jellemzők, mutatók és példák

átalakításEz egy olyan kulcsfogalom, amely meghatározza a folyamatok evolúcióját mozgató változás erejét, amelyben egyes elemek új vegyületek keletkeznek. A rendszerben észlelt variációk előtt szigorú kifejezésekhez, például megsemmisítéshez és eltűnéshez folyamodtak, de cáfolhatatlan elv az, hogy az anyag nem jön létre, és nem semmisül meg, hanem átalakul, És ez azt jelenti, hogy amikor valaminek hiányát észlelik, ez azt jelenti, hogy egy másik vegyület részévé vált.

A kémiai változások magukban foglalják az elemek új vegyületekké történő átalakítását, amelyek annak ellenére, hogy az eredeti elemek kombinációi, teljesen eltérő tulajdonságokkal bírnak. Vannak olyan folyamatok, amelyekben az átalakítás reverzibilis, vagyis mechanikai manipulációval elválaszthatjuk és / vagy megfordíthatjuk a változást az eredeti elemek (fizikai változás) megszerzéséhez, ez nem egy kémiai változás esete, mert a fő a folyamat visszafordíthatatlansága, ezért a kapott termékeket nem lehet visszaadni eredeti elemeikre.

Kémiai reakcióreakciók

Minden kémiai reakció egy olyan kémiai típus megváltozásához vezet, amelyben a reagens anyagok a molekulaszerkezet megváltozása és kötéseik egyesülése révén új termékekké válnak.

A kémiai folyamatok meghatározó elvét a a tömeg megőrzésének törvénye de Lavoisier, amely meghatározza, hogy a teljes tömeg a kémiai változások folyamatában változatlan marad, ami azt jelenti, hogy a reagensekben elfogyasztott tömeg mennyiségének tükröződnie kell a termékekben.

A kémiai változások során nyert termékek jellemzői különböző tényezőktől függenek:

Atomok száma: Az egyes vegyületekben jelenlévő atomok száma nagyban befolyásolja a végterméket, mivel meghatározza a kötések számát és jellegét, valamint közvetlenül befolyásolja az új vegyület molekulaszerkezetét. Példaként figyelembe véve, hogy a 2 vegyértékű atomot tartalmazó szénatom oxigénnel reagál (amely kétértékű formában fordul elő), ennek a reakciónak a eredménye szén-monoxid (CO), amely mérgező gáz. Másrészt, ha ugyanazt a forgatókönyvet vesszük figyelembe, de ezúttal a 4-es vegyértékű szénnel rendelkezünk, a reakció eredménye szén-dioxid (CO2), amely létfontosságú gáz olyan folyamatokban, mint a fotoszintézis és a légzés.

Hőfok: Sokan a reakció kialakulásának meghatározó tényezőjének tartják, mivel a folyamat elindulásához bizonyos mennyiségű energia szükséges. A hőmérséklet növekedése a reakció sebességének növekedését jelenti, függetlenül attól, hogy exoterm vagy endoterm. A hőmérséklet növekedésével ugyanis növekszik az aktivációs energiával egyenlő vagy annál nagyobb energiájú molekulák száma, ezáltal nő az atomok közötti hatékony ütközések száma.

Vonzó és taszító erő: Ez egy fizikai mennyiség, más néven elektromos töltés, amely meghatározza azokat az erőket, amelyek vonzzák vagy visszataszítják a vegyületeket, figyelembe véve azok mágneses terét. Ez meghatározza az anyag képességét a fotonok megosztására.

Koncentráció: A résztvevő elemek koncentrációja meghatározó tényező a reakció bekövetkezésében, mivel minél nagyobb a koncentráció, nagyobb a koalíciók valószínűsége.

A kémiai változások jellemzői

• Ezek visszafordíthatatlanok, ami azt jelenti, hogy miután a reagenseket új termékekké egyesítették, az eredeti alkotórészeikre való szétválasztás lehetetlen.
• A résztvevő fajok molekuláris szerkezetét azok kombinálásával módosítják.
• Igénylik, és viszont energiát szabadíthatnak fel.
• A teljes tömeg állandó marad.
• Az anyag jellemző tulajdonságai: olvadás, forráspont, oldhatóság és sűrűség módosulnak.

Jelzi, hogy kémiai változás történt

Annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni, amikor kémiai változás jelenlétében vagyunk, az alábbiakban felsorolandó tényezők sorát soroljuk fel:

• Ülepedék vagy csapadék jelenléte: Két anyag keverése esetén megkülönböztethetjük, hogy a reakció megtörtént, ha észleljük az üledék jelenlétét, ami azt jelenti, hogy a kialakult új anyagok egy része oldhatatlan.
• Színváltozás: Akár indikátort adunk a keverékhez, akár csak a reagens anyagok kombinációját hajtjuk végre, kémiai változások esetén gyakori a vegyület kezdeti színének megváltozása.
• Gázfejlődés: A reakciók termékeiben sokszor találunk olyan gázokat, amelyek a környezetbe kerülnek.
• Az alapvető tulajdonságok változásai: A kémiai változás bekövetkezésének másik módja az olyan tulajdonságok mérése, mint a savasság, szag, mágneses vagy elektromos tulajdonságok. A variáció meghatározza egy új termék kialakulását.
• Hőelnyelés vagy -felszabadulás: Könnyen mérhető a keverék hőmérsékletének spontán változásaként.

Példák 

1. A fa vagy papír hővé történő átalakulása hőforrásnak kitéve.
2. Az ételek emésztése, amelyben az összetett elemek egyszerűbb formákká alakulnak át, így a test megszerzi a szükséges tápanyagokat.
3. A kenyérkészítéshez szükséges összetevők keveréke és az azt követő főzés.
4. A bor átalakulása ecetté.
5. Tej erjesztése joghurt előállítására.
6. Az oxigén átalakulása szén-dioxiddá a vérben a pulmonalis alveolusokban képződő cserében.