Talán hallottál már róla Bloom taxonómiája de nem igazán tudod miről van szó, és hogyan lehet használni. Valójában egyszerűbb, mint amilyennek hangzik, de figyelni kell minden befolyásoló tényezőre, hogy a legtöbbet hozza ki belőle. Az oktatásban bármi örvendetes, ami a tanulás kihasználását jelenti.
Az oktatás olyan folyamat, amelyben a hallgatót egy adott témában képzik vagy tanulják meg. A cél az, hogy ezek az emberek fejlődjenek és jobb kognitív, affektív, erkölcsi és társadalmi képességekkel rendelkezzenek. Az oktatás elengedhetetlen a társadalmunkban ahhoz, hogy az ismereteket egymásról továbbítsuk, és hogy alkalmazkodni és fejlődni tudjunk abban a környezetben, amelyben megtaláljuk magunkat. Ilyen módon az emberek képesek lesznek olyan ismeretek és készségek elsajátítására, amelyek előremozdítják a társadalmat és nem stagnálnak.
Jelenleg az oktatás egyetemes jog, de nem mindig volt ilyen. Melyek a formális tanulás céljai? Az emberek tanulásának értékelésének egyik modellje a Bloom taxonómiája, amelyet fontos megérteni a továbblépés érdekében.
Mi az?
A Bloom taxonómiája különböző célkitűzéseket tartalmaz, amelyeket a formális oktatás révén kell elérni. Benjamin Bloom hozta létre 1956-ban, hogy elősegítse a felsőbb gondolkodásmódot az oktatásban, például a fogalmak, folyamatok, eljárások és alapelvek elemzését és értékelését, nem csak a tények emlékezését (rote learning).
A Bloom és munkatársai által kidolgozott keret hat fő kategóriából állt: Tudás, megértés, alkalmazás, elemzés, szintézis és értékelés. A tudás utáni kategóriákat „készségekként és képességekként” mutatták be azzal a megértéssel, hogy a tudás a szükséges előfeltétel e képességek és képességek gyakorlatba ültetéséhez.
Míg az egyes kategóriák alkategóriákat tartalmaztak, az egyszerűtől a bonyolultig, a konkréttól az absztrakton át folytatódva, a taxonómiára a hat fő kategória szerint népszerűek.
Bloom eredeti rendszertana 1956-ból
Íme a következő főbb kategóriák szerzőinek rövid magyarázata:
- Tudás. Ez magában foglalja a specifikus és univerzális szempontok helyreállítását, a módszerek és folyamatok helyreállítását, vagy egy minta, szerkezet vagy konfiguráció helyreállítását.
- Megértés. Ez egyfajta megértésre vagy félelemre utal, így az egyén tudja, hogy mit kommunikálnak. Használhatja a közölt anyagot vagy ötletet anélkül, hogy feltétlenül összekapcsolná más anyaggal, vagy nem látja annak teljesebb következményeit.
- Alkalmazás. Az absztrakciók használatára utal konkrét és konkrét helyzetekben.
- Elemzés. A kommunikáció alkotó elemeire vagy részeire történő lebontását jelenti, így az ideák relatív hierarchiája világos, és a kifejtett gondolatok közötti kapcsolatok egyértelművé válnak.
- Szintézis. Ez magában foglalja az elemek és részek egyesítését az egész kialakításához.
- Hozzon létre ítéleteket az anyagok és módszerek értékéről a konkrét célokra.
Frissítve Bloom taxonómiáját (2001)
Kognitív pszichológusok, tantervelméleti és oktatói kutatók, valamint tesztelési és értékelési szakemberek egy csoportja Bloom taxonómiájának áttekintését jelentette meg 2001-ben Taxonomy for Teaching, Learning and Assessment címmel. Ez a cím eltereli a figyelmet az "oktatási célok" kissé statikus fogalmáról (Bloom eredeti címében), és rámutat az osztályozás dinamikusabb felfogására. Ebből kifolyólag, oktatási szakemberek ma támaszkodnak erre a frissített Bloom taxonómiára hogy bármely oktatási terület tanításához és tanulásához felhasználható legyen.
A felülvizsgált taxonómia szerzői aláhúzzák ezt a dinamizmust, igék és gerundok segítségével kategóriájukat és alkategóriáikat címkézik (az eredeti taxonómia nevei helyett). Ezek a "cselekvési szavak" leírják azokat a kognitív folyamatokat, amelyek során a gondolkodók találkoznak és tudással dolgoznak:
- eszébe jut (felismerés, emlékezés)
- ért (értelmezés, példamutatás, osztályozás, összesítés, összehasonlítás, magyarázat)
- aplicar (végrehajtás, végrehajtás)
- elemez (megkülönböztetés, rendszerezés, hozzárendelés)
- Értékelje (ellenőrzés, kritika)
- Teremt (generálás, tervezés, gyártás)
A felülvizsgált taxonómiában a tudás áll ennek a hat kognitív folyamatnak az alapja, de szerzőik külön taxonómiát hoztak létre a megismerésben használt tudástípusokról:
- Tényi ismeretek (a terminológia és a részletek vagy elemek ismerete)
- Fogalmi ismeretek (osztályozások, kategóriák, elvek, általánosítások, elméletek, modellek vagy struktúrák ismerete)
- Eljárási ismeretek (Készségek, algoritmusok, technikák és módszerek ismerete, a megfelelő eljárások alkalmazásának kritériumai)
- Metakognitív tudás (stratégiai ismeretek, kognitív feladatok és önismeret)
Miért érdemes használni a bloom rendszertanát?
A bloom taxonómiájának szerzői abszolút hatékonyságot látnak benne, mivel didaktikus válaszként hozzák összefüggésbe bármely személy tanulását. Úgy gondolják, hogy a bloom rendszertanát kell használni, mert:
- Meghatározzák a tanulási célokat vagy célokat, amelyek fontosak ahhoz, hogy jó pedagógiai cserét lehessen folytatni. A tanárok és a diákok az első pillanattól kezdve megértik, hogy milyen típusú oktatási csere lesz.
- A célok jól szervezettek és segítséget nyújt a hallgatók számára legfontosabbak tisztázásában.
- Szervezze meg céljait segít a tanároknak és a professzoroknak a megfelelő oktatás megtervezésében, az érvényes értékelési feladatok és stratégiák megtervezésében, valamint annak biztosításában, hogy az oktatás és az értékelés összhangban álljon a kitűzött célokkal.
A Bloom taxonómiája egyértelműen meghatározza azokat a célokat, amelyeket el kell érni egy adott típusú tanulás szempontjából, így megkönnyítheti a tanárok munkáját, és a hallgatók mindenkor tudják, mire számíthatnak. A hallgatónak saját tanulásának is főszereplőnek kell lennie, és még akkor is, ha a célok meg vannak határozva, a hallgatónak mindenkor részt kell vennie abban, ami ebben a tanítási-tanulási folyamatban történik.
Jelenleg, és figyelembe véve, hogy a társadalom ugrásszerűen halad előre, és hogy az új médiákat beépítik a tanításba, valamint az új technológiák alkalmazásába, meg kell újulnia. Emiatt az új információs és kommunikációs technológiák használatával kapcsolatos szempontok is bekerülnek, amikor új modellek hasonlítanak egymásra, mert ugyanaz a célja.